János főherceg

 János főherceg, az osztrák császár bátyja, nagyban hozzájárult a stájerek jólétéhez. Tevékenysége a hazai oktatási-, kultúrális-, és gazdasági térségre mindmáig meghatározó.

1782	János főherceg Firenzében, a későbbi osztrák császár II. Leopold fiaként jött világra.
1790	II. József halála után János apját, Leopoldot császárrá nevezik és a család Firenzéből Bécsbe költözik.
1796	A fiatalember számára megkezdődik katonai kiképzése.
1800	Tábornagyként a napóleoni háborúkba vonul, Hohenlindennél azonban vereséget szenved.
1809	A főherceg támogatja Andreas Hofert a tiroli szabádságharcban. De Tirol felszabadítása, amelyet előzőleg Bajorországhoz csatoltak, meghiúsul. A császár megtiltja, hogy ezután Tirolban tartózkodjék, mire a főherceg egész figyelmét Stájerországra irányítja.
1811	A főherceg átfogó gyűjteményének elajándékozásával lefekteti a Joanneum Tartományi Múzeum alapját.
1819	A Toplitz-tónál találkozik a főherceg először a polgári származású Anna Plochllal. De bátyja, II. Ferenc császár egyelőre megtagadja beleegyezését kettejük esküvőjéhez.
1829	Miután a pár II. Ferenc beleegyezését végre mégiscsak megkapja, megesküdhetnek.
1848	János főherceget, a császár helyetteseként az alakuló birodalmi gyűlés elnökévé nevezik.
1849	A kormányzó december 10-én lemond tisztségéről.
1850-1859	A főherceg Stainz, stájer község polgármestere lesz.
1859	János főherceg 77 évesen Grácban hal meg.

 

Johann Baptist Joseph Fabian Sebastian 1782. január 20-án született Firenzében, Leopold von Toskana nagyherceg (később II. Leopold császár) és Maria Ludovica von Bourbon (az akkori spanyol király leánya) tizenhat gyerek közül a tizenharmadikként.

 

Amikor 1790-ben II. József császárt Leopold követte az osztrák trónon, Bécsbe költözött a család. Hat évvel később János főherceg megkezdte katonai kiképzését. Szabad idejében a fiatalember szivesen hódolt a természetnek, a technikának, a mezőgazdaságnak és a vadászatnak. A szenvedélyes hegymászó 1800-ban tábornagyként vonult a napóleoni háborúkba, ám a hohenlindeni csatát elveszítette. Miután Ausztriának 1805-ben, a vesztes csata után át kellett adnia Tirolt Bajorországnak, János főherceg támogatta 1809-ben barátját, Andreas Hofert a tiroli szabadságharcban, mely kezdetben sokatigérően alakult, végül azonban mégsem hozta meg Tirol hőn várt felszabadítását a bajorok uralma alól

 

János főherceg bátyja Ferenc, aki időközben II. Ferenc császárként lépett az osztrák trónra, megtiltotta a főhercegnek, hogy ezentúl bármilyen módon is Tirolban tartózkodjék. A főherceg ennek következményeként fedezte fel magának Stájerországot, ahol 1811-ben gyűjteményének elajándékozásával a Joanneum Tartományi Múzeum alapkövét fektette le. 1817-ben felelősséget vállalt a Stájerországi Tatományi Levéltár létesítéséért, 1826-ban pedig Vordernbergben a Bányászati- és Kohászati Intézet, a későbbi Leobeni Bányászati Egyetem megnyitásáért. Ugyanakkor ő kezdeményezte Grácban a Stájerországi Takarékpénztár és az Anna Gyermekkórház alapítását is. A császár beleegyezése után, aki sokáig e kapcsolat ellen volt, 1829-ben János főherceg feleségül vette nagy szerelmét, az Aussee-i postamester lányát Anna Plochl.